Utánajártunk annak, hogyan működik az első hazai, hivatalosan engedélyezett önellátó termelő egység, amely a hálózatra visszatáplálás nélkül látja el egy autóipari beszállító villamosenergia-igényének egy jelentős részét. Az ipolytölgyesi naperőmű és a hozzá kapcsolt akkumulátoros energiatároló úttörő megoldással kezeli a termelés és fogyasztás közötti ingadozásokat. A rendszer nemcsak fenntartható és költséghatékony, hanem technológiai mérföldkő is, amely irányt mutathat a hazai villamosenergia-rendszer fejlődéséhez.
A közelmúltban újabb fontos állomásához ért a hazai energiaátállás, amikor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kiadta az első engedélyt önellátó villamosenergia-termelő egység létesítésére. Utóbbi viszonylag új fogalom, amely csak 2024 januárjában került be a villamosenergia-törvénybe. Definíciója szerint
- az önellátó termelő egység csatlakozási teljesítménye meghaladja a 0,5 megawattot (MW),
- közcélú hálózatba nem táplálja be az általa megtermelt villamos energiát,
- hanem azt az ugyanazon csatlakozási ponton csatlakozó felhasználó fogyasztja el,
- de az energia más felhasználóval, illetve vételezővel is megosztható vagy számára értékesíthető.
- Ahogy a MEKH is rámutatott, az új kategória hazai megjelenése illeszkedik ahhoz a világtrendhez, mely szerint
EGYRE INKÁBB TERET NYERNEK A DECENTRALIZÁLT TERMELÉSI MÓDOK,
és a felhasználók a közcélú hálózatból vételezett energia mellett a maguk által megtermelt villamos energiát is felhasználják ellátásukhoz.
A beruházó (engedélyes) a prémium autóipari beszállító MONO-Ipolyfabric Fafeldolgozó Ipari Kft., míg a kapcsolódó tanácsadási, tervezési, engedélyezési, valamint kivitelezési munkálatokat a Vertesz Elektronika Kft. (meghatalmazott) végezte.
A projekt barnamezős beruházás keretében valósul meg, és tetőre telepített napelemes technológiát alkalmaz, emellett a rendszernek része egy akkumulátoros energiatároló is
– mondta el lapunknak Flamich Péter, a Vertesz ügyvezető igazgatója, betekintést engedve a projekt részleteibe.
A naperőmű névleges teljesítőképessége 1,68 MW, (a DC-teljesítmény mintegy 2,1 MWp), az akkumulátoros energiatároló teljesítménye 600 kilowatt (kW), kapacitása 600 kilowattóra (kWh) – az első hazai önellátó termelőegység üzembe helyezése 2025. július végén várható.
A Mono-Ipolyfabric 2021 decemberében kereste meg a Verteszt azzal, hogy érdekelné őket egy, a saját fogyasztásukat részben kiszolgáló naperőmű telepítése, tekintettel a már akkor is jelentős energiafelhasználásukra, valamint a gyártókapacitás folyamatban lévő bővítésére. A Francois Bandura által 1986-ban alapított Mono-Ipolyfabric 800 fő dolgozói létszámmal a környék legnagyobb foglalkoztatója. A vállalat évente fél millió autóba szállít belső dekorációs elemeket, köztük olyan márkáknak, mint az Aston Martin, Range Rover vagy Lamborghini éves villamosenergia-felhasználása a 9 gigawattórát (GWh) közelíti.
Székhelye Ipolytölgyesen található, ami Pest megye legkevésbé fejlett régiói közé tartozik, más jelentősebb felhasználó híján viszonylag távol az iparterületeken megszokott masszív villamosenergia-infrastruktúrától és energiabőségtől. Emellett a MONO Group filozófiájában a fenntarthatóságnak, a környezettudatosságnak és az innovációnak is fontos szerepe van, ezért a vállalat célja az volt, hogy a lehető legnagyobb teljesítményű önellátó erőmű kerüljön kialakításra, hogy a lehető legtöbb energiát tudja magának előállítani. Vagyis ez esetben a termelendő napenergiát teljes egészében az engedélyes fogja elfogyasztani, az más felhasználó felé nem kerül megosztásra vagy értékesítésre.
Bár egy ilyen erőmű nem táplál vissza a hálózatra, mégis gyors és jelentős hatást képes gyakorolni a hálózatra, hiszen
FELHŐSÖDÉS ESETÉN AZ ENGEDÉLYES HÁLÓZATI VÉTELEZÉSE MEGUGRIK, AMI AZ ÉRINTETT SZAKASZON HIRTELEN TERHELÉSNÖVEKEDÉST EREDMÉNYEZ.
Igaz, a felhasználó hálózati energiaigénye elméletileg akár az önellátó termelő egységtől függetlenül is megugorhat, ez a fogyasztásdinamika elméletileg létrejöhetne akár normál üzem közben is (például ha egyszerre kapcsolják be a gépeket), de ez egyáltalán nem jellemző – nem úgy, mint az időjárásfüggő megújuló források alkalmazása esetén, ahol viszont tipikusnak mondható.
Ezért a projektet úgy kellett megtervezni, hogy a műszaki kialakítás garantálja, hogy a középfeszültségű hálózatra csak korlátozott és szabályozott visszahatást gyakorol az erőmű, illetve termelési viszonyainak változásai – mondta Flamich Péter. Az előírás szerint bizonyos időn belül a dinamika nem haladhat meg egy bizonyos mértéket (4 percen belül 1 MW-nál nagyobb változás nem történhet a hálózaton), amihez gyakori mérési mintavételezésre és gyors szabályozási beavatkozási lehetőségre van szükség az erőműben.
Ennek érdekében a Vertesz a Műszaki Egyetem villamos energetika tanszékével együttműködve kialakított egy olyan műszaki koncepciót, amelyben egy, a naperőművet kiegészítő jól szabályozható akkumulátoros energiatároló – és a megfelelő irányítástechnika – képes az időjárás hirtelen változásaiból eredő fluktuációt úgy kompenzálni, hogy a középfeszültségű hálózatot ne zavarja ez a hatás.
Az irányítástechnika figyelembe veszi
- a fogyasztási viszonyokat,
- a naperőművek termelési viszonyait, továbbá bizonyos mértékben
- a környezetben várható változásokat is
– és ennek megfelelően tölti, illetve süti ki az akkumulátort.
Tehát – bár az irányítástechnikai rendszer képes az úgynevezett energiashiftelésre – ez esetben nem egy hagyományos, ütemezett tárolói funkcióról van szó, a tároló nem a fogyasztási görbe optimalizálását szolgálja, ahol sokkal lassabbak a beavatkozási folyamatok. A naperőmű újdonsága nem csak az, hogy ez az első ilyen engedélyezett termelő egység Magyarországon, hanem
AZ ALKALMAZOTT MŰSZAKI MEGOLDÁS – AZ ERŐMŰ TÁROLÓVAL MEGOLDOTT KOMPENZÁCIÓS SZABÁLYOZÁSA – IS ÚTTÖRŐ JELLEGŰ.
Újszerűsége, illetve az ezzel összefüggő, az érintett szereplők mindegyikét érintő műszaki kérdések és kihívások következtében az erőmű engedélyeztetési folyamatának időigénye körülbelül egy év volt. A helyzetet némileg az is bonyolította, hogy a beruházás keretében két naperőművet kellett engedélyeztetni és építeni, mivel a gyár két külön helyrajzi számon helyezkedik el és két külön csatlakozási ponttal rendelkezik.
Az engedélyeztetés során a beruházás üzleti tervét is le kellett tenni az asztalra, amit a Vertesz – az elvárásnak megfelelően – független közgazdasági szakértő bevonásával teljesített.
A NAPERŐMŰ-BERUHÁZÁS VÁRHATÓ MEGTÉRÜLÉSI IDEJE HOZZÁVETŐLEG 5 ÉV.
A rendszer összességében a gyár éves energiafogyasztásának megközelítőleg a negyedét fedezik majd. A számítások szerint a naperőművek elméleti éves termelésének mintegy 90%-a hasznosul majd helyben – a kifejezetten ennek maximalizálását célzó energiatároló alkalmazása nélkül is, vagyis utóbbi létesítése ebben az esetben nem volt indokolt, de ez a későbbiekben változhat, ha az akkumulátorárak tovább esnek.
A beruházás másik kézenfekvő előnye a kibocsátáscsökkentési hatás. Az autógyártók rendszeresen auditálják beszállítóikat, akikkel szemben ma már alapvető elvárás a karbonlábnyom csökkentése.
A napi működést érintő különféle megoldásokkal, így a termelési időszakok és meglévő eszközök átszervezésével vagy akár a tárolókapacitás bővítésével tovább optimalizálható az energiafelhasználás és növelhető a helyben megtermelt energia hasznosítási aránya, amivel az engedélyes tevékenysége még hatékonyabbá tehető. Ezeknek a lehetőségeknek a vizsgálata jelenleg is folyamatban van.
A Vertesz az üzembe állását követően is felügyeli a rendszer működését a műszaki adatok monitorozásával, illetve ellenőrzésekkel. Ezek a háttérszolgáltatások a vezérlés-, illetve az üzembiztonság fenntartásának, valamint az aktív energiagazdálkodásnak is feltételei.
Ami az önellátó termelő egységek piacának hazai kilátásait illeti, a benyújtott engedélykérelmekről, illetve a folyamatban lévő eljárásokról a MEKH nem adhat tájékoztatást. A Vertesznél egyértelműen az érdeklődés és kereslet erősödését tapasztalják, és a cégnek van másik, önellátó termelő egység engedélyeztetési ügye is folyamatban, így Flamich Péter szerint ez a szegmens Magyarországon is bővülés előtt áll.
A Vertesz Elektronika Kft. fő profilja méréstechnikai és távvezérlő-, az energiafelhasználás optimalizálását, illetve a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelését lehetővé tevő energiagazdálkodási termékek, rendszerek fejlesztése, gyártása, értékesítése egyedileg vagy projekteken keresztül. A cég piacvezető szerepet tölt be Magyarországon, de termékeit a világ számos más országában is használják.
A Vertesz a bábolnai önkormányzattal karöltve részt vett az első hazai működő energiaközösség kialakításában is, az energiaközösség szoftveres platformját szállítva. Ugyancsak a közelmúlt fejleménye, hogy a társaság június végén átadta a TITÁSZ számára gyártott négy nagy középfeszültségű hálózati energiatárolót vezérlő, szintén újdonságnak számító központi irányítástechnikai megoldását.
Az eredeti cikk az alábbi linken található:
